1. valakit, valamit szemmel tart, hogy vmely vele kapcs. nemkívánatos esemény bekövetkezését megakadályozza. disznót őriz; őrzi a házat; ▸ az ágyat őrzi | valakitől, valamitől véd valakit, valamit. őriz valakit a fertőzéstől.

2. hosszabb időn át megtart. őrzöm leveleidet. | ▸ titkot őriz | nem enged valamit feledésbe merülni. őrzi a régi szokásokat.

3. vál <tárgy, alkotás valakinek, valaminek képét, emlékét> fenntartja. képek, versek őrzik emlékét.

[?↔őröl ]

1. súlyával ránehezedik valakire, valamire. ▸ valami nyomja a szívét, lelkét ▸ valami nyomja a begyét | így valamilyenné formál. laposra nyom valamit. | (t. n. is ) <ruhadarab, tárgy> szorosságával v. keménységével tartósan kényelmetlen v. fájó érzést okoz. nyom a cipő. | biz érvényesülésében akadályoz. sokáig nyomták a munkahelyén.

2. ▸ valamennyit nyom | ▸ nem sokat nyom a latban

3. nekitámaszkodva v. (lefelé) tolva valakit, valamit elmozdít(ani) v. rögzít(eni igyekszik). belülről nyomják az ajtót; mélyre nyomja az ásót. | <alkatrészt> így működtet. nyomja a pedált.

4. <folyadékot, pépet, gázt> feszítőerővel csövön, nyíláson át vhova juttat. fogkrémet nyom a fogkefére.

5. biz <ügyet> megvalósításában, <személyt> előrehaladásában segít, támogat.

6. <tárgyat, testrészt> szorosan és tartósan hozzáérint valamihez. az ablakhoz nyomja a homlokát. | <kif-ekben:> ▸ csókot nyom valakire, valamire ▸ koppintást, barackot nyom valakinek a fejére

7. hirtelen vhova tesz valamit. valakinek a markába nyom valamit.

8. <megjelölésre való eszközt> úgy szorít valamihez, hogy az nyomot hagy azon. bélyegzőt nyom valamire. | <rajzolatot> így létrehoz. pecsétet nyom valamire. | nyomtat. már nyomják a könyvet.

[?fgr ]

1. valamivel való érintkezés után vmely felületen maradó elváltozott rész. piszkos kéz nyoma. | valakinek, valaminek elhaladása után visszamaradó ilyen elváltozás. a kerékpár nyoma; ▸ valakinek, valaminek a nyomában ▸ nyomon követ valakit, valamit

2. tapasztalható jel, bizonyság v. maradvány. a háború nyomai; ▸ nyoma sincs semmi nyoma ▸ nyoma vész ▸ nyomra vezet

3. ▸ nyomokban ▸ bottal üthetik a nyomát ▸ lába nyomába sem léphet ▸ a lába nyomát is megcsókolhatja

[↔nyom¹ ]

1. (négy) lábon nyugvó, fekvőrészből, keretből és támlákból álló (, betéttel, ágyneművel bélelt) fekvőbútor. ▸ kórházi ágy

2. emberi fekvőhely. a földre vet ágyat. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ ágyra jár ▸ ágyban fekszik ▸ ágynak dől esik ▸ az ágyat nyomja őrzi | ▸ halálos ágy ▸ halálos ágyán

3. ritk ágynemű. tiszta ágyat húz.

4. vál <a nemi kapcsolat jelképeként.> ▸ elválnak ágytól és asztaltól | rég <a származás jelképeként.> királyi ágyban született.

5. ritk irod folyómeder.

6. nép folyadék erjesztéséhez szükséges (gyümölcsből, gabonából, gabonaféléből stb. készült) baktériumtelep.

7. kat a puskának az a része, amelybe a puskacső ágyazódik. | műsz szerszámgépnek az a része, amelybe a főbb részek be vannak építve.

8. ágyás. | (jelzőként) egy ágy hagyma. ▸ megveti az ágyát a bornak

[ fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]